Shetlandi pni
2009.04.28. 18:06
A mrethez viszonytva ez a parnyi, a Shetland-szigetekrl szrmaz pni egyike a vilg legersebb lflesgeinek. Kpes arra, hogy nehz terepen szlltson embert, vagy pedig nagy teher alatt dolgozzon a farmokon. Mostanban igen npszer fajta s Eurpa-szerte, valamint az amerikai kontinensen s Ausztrliban is szles krben tenysztik. Lovagolhatjk kisgyerekek, kivlan be lehet fogni ket, s mg mindig nagy szksg van rjuk a cirkusz vilgban.
· Tenyszts: Eredeti hazjuk a kopr Shetland-szigeteken van, Skcitl szakkeletre. Ez a bartsgtalan ghajlat az, amely jelents szerepet jtszott a fajta tulajdonsgainak s mreteinek kialakulsban. A pnik valsznleg Skandinvibl kerltek Shetlandra mintegy 10 000 vvel ezeltt, s felteheten rokonsgban llnak a tundra fajtval. A XIX. szzadban a shetlandiakat gyakran hasznltk sznbnykban, s gy kialakult egy erteljesebb vltozat, amely a mai idkre gyakorlatilag kihalt. Az els export alkalmval 75 pnit vittek Eli Elliothoz Amerikba. Azta az amerikai s kanadai tenysztk ltrehoztak egy j „Shetland” pnit (Amerikai shetland), mely csak kevss hasonlt az eredetire.
· Jellemz tulajdonsgok: Igen ellenllak, jl brjk a zord krlmnyeket is. Hossz letek, egszsgesek s mokny testalkatak. Mozgsuk szabad, egyenes s szapora. Jellegzetes a csnkok s lbtvek hajltsa.
Krnyezet
|
Hideg ghajlat
|
Eredet
|
A jgkorszakot megelz idkbl
|
Jellege
|
Sodrott
|
Sznek
|
Mindenfle
|
Hasznosts
|
Htas- s fogatl
|
Marmagassg
|
102 cm krl
|
Szrmazs
|
Egyeslt Kirlysg: Shetland-szigetek, Skcia
|
Az Egyeslt Kirlysg ezen terlete
A fajta kialakulsa:
Tundra l:
Innen ered a hideggel s nedvessggel szembeni ellenllkpessg.
Egy kp a fajtrl:
|