Groningen
2009.03.21. 16:17
A groningeninek – a gelderlandivel egytt – az a megklnbztetett szerep jutott, hogy az igen sikeres holland melegvr kialakulshoz biztostottk az alapllomnyt. Ma mr korntsem llthatjuk, hogy a fajta eredeti formjban ltezne, de a maga idejben a groningeni igen hasznlhat llat volt, amelyet a rgi specilis mezgazdasgi ignyeinek kielgtsre tenysztettek.
· Tenyszts: A fajta a hollandi Groningen vidkrl szrmazik. Egszen 1945-ig a groningeni nehztest mezgazdasgi l volt, amely megbzhat, de nem tl ltvnyos kettesfogatot is adott. Hres volt az erteljes farrl, de nem volt szabad mozgs. Az ezt kvet idkben, amikor lnkebb, sokoldalbb lovakra volt nagy az igny, a fajtt nemesebb s knnyebb tettk.
· Jellemz tulajdonsgok: Az eredeti groningen fajta ismert szomszdjaira, a frz lra s az erteljes, higgadt oldenburgira plt. Ettl a ketttl rklte nyugodt termszett, munkakszsgt. A termetes groningeni kanck nemes mnekkel keresztezve erteljes llomnyt adtak, amelyek jl rktettk mretket, s csontozatukat.
Krnyezet
|
Hideg ghajlat
|
Eredet
|
XIX. szzad
|
Jellege
|
Melegvr
|
Sznek
|
Pej, sttpej
|
Hasznosts
|
Knny igsl, kocsil
|
Marmagassg
|
160-170 cm
|
Szrmazs
|
Hollandia: Groningen vidke
|
Hollandia terlete
A fajta kialakulsa:
Frz l:
Kitartst, jobb lbakat adott a kznsges holland kancknl.
Oldenburgi:
A nagyobb mretet, az ers alkatot, a csontozatot s az erteljes fart rktette.
Egy kp a fajtrl:

|