Akhal-Tekini
2009.03.21. 16:11
Egy titokzatos, s energikus l.
Titokzatos lfajta, modern megfelelje a 3-as tpus lnak. Vkony br, finom szr, nagy meleghez szokott sivatagi l, mely valsznleg rokona az arab Munaghi versenytrzsnek. Bizonytott tny, hogy a mai Trkmenisztn terletn a fajta mr 3000 vvel ezeltt ltezett.
· Tenyszts: Az akhal-tekinit a Karakrum-sivatag ozisaiban tenysztik, a f kzpont Ashabad. Szmos fajta tenysztsben kapott szerepet, de sajt fajtja nem keveredett idegen vrrel. Prbltk telivrrel keresztezni, sikertelenl. A trkmnek az alkahal-tekinivel versenyezni szoktak, melyre nagy gonddal ksztettk fel lovaikat. A felkszts alatt lucernval, birkazsrpogcsval, tojssal, rpval, slt kovszlepnnyel etettk a lovakat, a meleg s hideg ellen nemeztakarval vdtk.
· Jellemz tulajdonsgok: Klnleges megjelens lfajta, br alkata tvol esik a nyugati lideltl. Egyedi sajtossga a fmesen csillog aranysgra szne. Az akhal-tekini hatrtalan letervel s kemnysggel br, hihetetlen teljestmnyekre kpes sivatagi krlmnyek kztt. Feljegyeztk, hogy minimlis vz- s takarmnyadagokkal a fajta egyedei az Ashabad Moszkva kztti 4152 km-es utat 84 nap alatt tettk meg. Napjainkban versenyzsre s djlovaglsra hasznljk.
Krnyezet
|
Sivatag
|
Eredet
|
I. e. 3000-2000 vvel
|
Jellege
|
Arab
|
Sznek
|
Aranyfak, aranysrga, aranypej
|
Hasznosts
|
Htasl
|
Marmagassg
|
160 cm
|
Szrmazs
|
szak-Eurzsia: Trkmenisztn
|
szak-Eurzsia ezen terlete
A fajta kialakulsa:
3-as tpus l:
leters, kemny, a meleget tr sivatagi l.
Egy kp a fajtrl:

|