Pottock
2009.01.24. 18:20
Egy nagyon rdekes flvad pni.
A pottock egyike Franciaorszg kevs fennmaradt bennszltt pnijainak. Ez a fajta mg mindig flvad krlmnyek kztt l. Egszben vve nem mondhatk klnsebben megnyer megjelenseknek, de igen kemny, szvs lovak. Hivatalosan hrom tpust klnbztetnk meg: a standardet, a piebaldot (115-135 cm marmagassggal), valamint a nagyobb double pottockot (ezek 130-150 cm kztt vannak).
· Tenyszts: A pottock is tarpn leszrmazott, szrmazsi helye pedig a hegyes baszk vidk, ahol nemzedkeken t mlhs-pninak hasznltk. Ksrletet tettek – nmi sikerrel – arra, hogy nemesebb tegyk a fajtt welsh s arab vr felhasznlsval.
· Jellemz tulajdonsgok: A pottock igen kemny, tallkony fajta, ltalban knnyen kezelhetnek tartjk, viszont szmos alkati hibval terhelt. rdekes mdon a kt szem kztt mlyeds tallhat, az egybknt minden klnlegessget nlklz fejen.
Krnyezet
|
Hegyvidki
|
Eredet
|
A jgkorszak utni korbl
|
Jellege
|
Melegvr
|
Sznek
|
Pej, sttpej, tarka
|
Hasznosts
|
Mlhs-, htas- s igsl
|
Marmagassg
|
115-150 cm
|
Szrmazs
|
Franciaorszg, Baszk vidk
|
Franciaorszg terlete
A fajta kialakulsa:
Arab:
Finomabb, temperamentumosabb tette a fajtt, javtott szervezeti szilrdsgn.
Welsh B:
Ezeknek ksznhet a csontossg, a tmegessg s a kifejezett pnijelleg.
Egy kp a fajtrl:

|