|
Kísért a múlt
2008.11.18. 16:09
Shara három kávéval a kezében tért vissza egy padhoz. Ott ült Darcy és Bobby is, és figyelték a gyerekeiket, ahogy a játszótéren szórakoznak. Átadta a másik két kávét majd ő is leült.
- El sem hiszem, hogy mindjárt 10 évesek lesznek! – ábrándozott Bobby.
- Hogy repül az idő. Emlékszem, amikor elsőnek a kezemben tartottam Santiagot.
Akaratlanul is esszébe jutott Sharanak a fia apja. Még csak nem is látthatta a gyermekét, azt követően, hogy elmondta neki, hogy babát vár nyom nélkül eltűnt. Három évig kereste kitartóan, de aztán feladta. Elengedte a férfi emlékét. Nagyon bejött neki egyébként az élet, csodálatos fia született, nappal sikeres ügyész volt, éjjel pedig még mindig a Fehér galamb szerepében tündökölt. De már nagyon hiányzott az életéből egy férfi. Hiába hagyta el őt Santiago úgy, hogy még az apja se tudott róla semmit, még ennyi év után is hűséges maradt hozzá. A terhesség alatt és az első hónapokban Bobby volt minden támasz, mivel ő is gyakorló apa volt, így könnyedén tudott neki besegíteni. Igazán csak akkor bocsátott meg neki, amikor a férfi mellette állt a terhessége alatt. Egyszer csak fia elkezdett felé rohanni.
- Nagypapa! Nagypapa!
Shara nem értette, hogy Santiago miért kiabálja azt, hogy nagypapa, de amikor hátra nézett meglátta, hogy Ramon – Santiago apja – ott áll a háta mögött. Az idős férfi mosolyogva ölelelte magához az unokáját. Így kaphatott egy darabot vissza eltűnt fiából. Helyet szorítottak neki a padon, és így ölébe tudta venni az unokáját.
- Mesélj kis vasgyúróm, hogy vagy?
- Jól vagyok. És te hogy vagy nagypapa?
- Öregesen. Édesanyukáddal szeretnék majd beszélni. Megengeded?
- Igen. De nagyon hiányzol nagypapa. Miért nem látogatsz meg minket többet?
- Te is hiányzol nekem.
De Santiago már ki is pattant az öléből, mert kis barátnője Elisabeth várta. Ramon könnyes szemmel nézett utána, majd Shara felé fordult.
- Jól vagytok kedvesem?
- Igen. Megvagyunk. De mit akartál mondani?
- Még mindig nem gondoltad meg magad, hiszen...
- Nem. Megmondtam, hogy itt fogom felnevelni a fiam. Gyakran elviszem hozzád, már Mexikóban is járt, látja a gyökereit. De nem fogok most elmenni vele Svájcba.
- De az aszmája...
- Az aszmáját itt is tudják kezelni.
Bobby rögtön elmosolyodott. Már majdnem hét éve próbálja összehozni Sharat fia orvosával Johnnyval. Amikor három évesen aszmát diganosztizáltak Santiagonal Johnny lett a kezelő orvosa. De mindenki látta rajta, hogy nem csak egy szép anyuka fiának a kezelő orvosa akar lenni, hanem a szép anyuka életének része. Még Bobbynak is neki ment egyszer, mert féltékeny volt a férfira. Akkor jött rá Bobby, hogy talán Johnny lehet az, aki majd Shara párja lehet az életben. Jóravaló, kedves, okos, jóképű volt, de legfőképpen mindenki számára világos volt, hogy mennyire oda van Sharaért. Ezt csak Shara nem látta. Így a csapatnak lett egy újabb összehozadnó párocskája, de ez keményebb feladatnak bizonyult, mivel már hét éve azzon voltak, hogy összehozzák őket, de semmire sem jutottak. Mivel aznap este Elisabeth ott aludt Sharanál így együtt töltötték a délutánt. Bobby erre a délutánra is szervezett egy véletlen találkozót, de a férfi csak nem akart eljönni. Orvosként soha nem lehetett tudni, hogy mikor jön egy váratlan betege. Shara lassan haza indult, nem rég lett vége egy nagy maffia pernek, ami sok idejét elvette a fiától és egyáltalán az élettől, így most kivett magának egy hét szabadságot. A sporkocsiját lecserélte egy nagyobb családi autóra, így könnyebben tudta fuvarozni a gyereket. És a bevásárlás is könnyebb volt. A gyerekek ahogy beléptek a házba visongatva folytatták a játékot, jóbarátok lettek. Shara kissé fáradtan vánszorgott utánuk, a csomagokat cipelte be a kocsiból, több fordulónyi cucc halmazódott fel nála. Amikor mind bevitte a konyhába furcsa zajt hallott a gyerkek szobája felől, majd eltört valami és Elisabeth sikongatni kezdett. Azonnal a játszószoba felé kezdett rohanni, de két fickó jött ki a szobából, az egyik az eszméletlen fiát fogta a kezében, az másik Elisabethet. Mindkettőn maszk volt, de edzett testalaktúak, magasak voltak.
- Nem tudom, kik vagytok, de most azonnal engedjétek el a fiamat, és akkor nem folytalak meg mind a kettőtöket.
- És mégis miért tennénk!
- Mert nem tudjátok, kivel van dolgotok.
Shara szemében gyilkos fény dúlt. Nem védte a széltől is a fiát, de most ezt nem hagyhatta. Veszélyben volt a gyermeke és el akarták vinni. Egy pillanatig elgondolkodott, hogy mit lépjen, hogy ne veszélyeztesse a gyerekek épségét. Aztán érezte, ahogy egy fegyver hideg csöve étinti a tarkóját. Gyakorlott volt már ezen a téren, és mielőtt még bárki mozdulhatott volna megfordult elvéve a fegyvert a háta mögött álló férfitól, majd a markolatával fejbe vágta. Az a férfi aki Elisabethet fogta ellökte magától a kislányt, és Sharara támadt. A nő dulakodni kezdett vele, majd erős, hasító fájdalmat érzett a bal vállában. Megfordult, hogy hátra nézzen és látta, hogy egy egyik fickó hátba lőtte őt, majd tompa ütést érzett a fejénél és minden elsötétült előtte. A hideg padlón ébredt, a válla pokolian fájt. Azonnal a fiára gondolt, keresni kezdte az egész házban, de sérült válla nagyon fájt. Végül rájött, hogy nem tudta megakadályozni, hogy elvigyék a gyermekét. Azonnal a telefonhoz ment, majd a falnak dőlve tárcsázta Bobbyt. Már alig volt ereje, egyre jobban szédült, a válla is lüktetni kezdett.
- Bobby, Bobby te vagy az? – suttogta a telefonba.
- Igen én vagyok. Mi a baj Shara?
- Bobby kérlek gyere ide hozzám. A gyerekek...
Shara nem bírta elmondani, hogy mi történt, mert újra elvesztette az eszméletét, és a telefon kiesve a kezéből legurult a lépcsőn és széttört. Bobbyn rossz érzés lett úrrá, Shara hangja határozzottan baljós volt, és aztán megszakadt a vonal. Azonnal szólt Darcynak majd beszálltak a kocsiba és elhajtottak. Amikor Bobby látta, hogy az ajtó nincs bezárva rögtön elővette a fegyverét. Kérte, hogy felesége maradjon kint, de a nő hajthatatlan volt, vele akart menni. Sharat szólította, de a nő nem válaszolt, nem volt semmi különös a házban. Aztán meglátta a lépcső aljában lévő kettétört telefont.
- Mi történt itt? - kérdezte lélegzet visszafojtva.
- Uram isten Bobby. Odanézz!
Darcy csak egy véres női kezett látott a lépcsőfordulóban. Bobby óvatosan ment oda hozzá, de biztosan tudta, hogy az Shara keze. Ahogy látta, hogy senki sincs ott azonnal odament hozzá.
- Shara, Shara térj magadhoz!
- Bobby hát eljöttél?
- Igen.
- A gyerekeket elvitték. Bocsáss meg kérlek, bocsáss meg. Annyira sajnálom! Minden az én hibám.
A nő hangja egyre jobban elhalkult, majd újra elvesztette az eszméletét. Darcy már hívta is a mentőket, mielőtt még Bobby kérte ezt volna tőle. A mentők után azonnal a többieket hívta, hiszen gyerekrablás és gyilkossági kísérlet helyszíne volt a ház. Shara a mentők kiérkezése után is eszméletlen volt. Bobbyval ott a helyszínen közölték, hogy Shara csak annak köszönheti az életét, hogy a golyó átment a vállán. Darcy teljesen kikészült attól, hogy elrabolták a lányát, Bobby pedig egyre jobban azon gondolkodott, hogy Shara miért mondta azt, hogy minden az ő hibája. Kislánya fotóját nézegette és azon gondolkodott, hogy vajon merre lehet most, mi lehet vele. Shara még másnap reggel is aludt, nem volt eszméleténél a sok vérveszteség miatt. Johnny megjelent a kórházban, és az egész éjszakát Shara mellett töltöte. Bobby azt kívánta, bárcsak látná Shara is, hogy mennyire szereti őt Johnny, de a nő csak barátként tekintett rá, a férfinak pedig nem volt bátorsága annyi éven keresztül bevallani neki az igazat. Amíg Shara nem ébred fel, addig nem tudtak tenni semmit. Hiába gyűjtötték be a nyomokat, és tettek meg mindent, a két gyerek nyom nélkül eltűnt. Bobby visszament Shara házába és várta, hogy az emberrablók jelentkezzenek. Este lányával álmodott, visszaálmodta, amikor elsőnek tartotta a kezében, majd Elisabethet hirtelen elragadta egy sötét alak és elrohant vele. Bobby pedig tehetetlen volt. Jack riasztotta fel álmából.
- Hé, Bobby ébredj!
- Jaj, csak te vagy az. Hány óra van?
- Már reggel 9. Most hívtak a kórházból, Shara eltűnt.
- Hogyan?
- Nem tudják, reggel már nem volt az ágyában.
- Azt hiszem, tudom hol van.
- Igen? Hol?
- Ott – mutatott Bobby ki az ablakon, ahol éppen a nő tartott a ház felé.
Jack és Bobby azonnal elérohantak és besegítették.
- Shara, te meg mit keresel itt?
- Jöttem megtalálni a gyerekeket! Miattam vitték el őket, én okoztam az egész galibát, most nekem kell helyre hozni a dolgokat.
- Hogy érted, hogy a te hibád?
- Elisabethet nem akaráták elvinni, Santiago volt a célpont. Csak szegény kislány is itt volt vele, és így őt is elvitték. Bocsáss meg nekem Bobby, én mindent megtettem, hogy ne vigyék el őket, de nem tudtam megakadályozni.
- Nem a te hibád, erről te nem tehetsz.
- De. Engem akartak valamiért büntetni azzal, hogy elviszik a fiam. Arra nem számíthattak, hogy Elisabeth nálam fog aludni. Meg kell találnunk őt minnél hamarabb.
- Azon vagyunk.
- Meg kell találni Santiagot, az asztmája miatt, nem hiszem, hogy vittek volna magukkal pumpát.
- A francba erről teljesen elfeledkeztem.
Bobby dühében a falba verte az öklét, hiszen nem csak lánya, de keresztfia is elűnt. Hiszen Santiagonak ő volt a keresztapja, így felősséggel is tartozott iránta. Ezért még kiélezettebbé vált a dolog, főleg hogy Santiago asztmája miatt folyton magánál kellett hordania a pipáját.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum