Frederiksborgi
2008.10.25. 09:37
A XVI. Szzadban Dnia volt az egyik f beszerzsi forrsa az elegns, j mozgs htaslovaknak s a j minsg katonalovaknak. Ezek a frederiksborgi nvvel illetett lovak a II. Frederik kirly ltal 1562-ben alaptott mnesbl kerltek ki. Az egyik – rla elnevezett – lipicai trzs alaptja a szrke mn, Pluto is egy frederiksborg volt, 1765-ben szletett a Dn Kirlyi Udvari Mnesben.
Tenyszts: A frederiksborg fajta alapjul spanyol, ksbb pedig a rokon npolyi lovak szolgltak. A XIX. szzad folyamn sor kerlt keleti, illetve angol flvr mnekkel val keresztezse is. Ennek eredmnyekppen olyan lovak szlettek, melyek mutatsak, jl lovagolhatak s erteljes, j mozgsak voltak. Szles krben alkalmaztk ms fajtk javtshoz is. A nagyfok kivitel ersen lecskkentette az alapllomnyt, s a mnes egyre inkbb angol telivr jelleg lovakat produklt, mikzben az eredeti tpussal a fajta kis hjn eltnt. Rvid ideig magnszemlyek folytattk a frederiksborgi kivl igslovak tenysztst, de ahogy ntt az igny a j minsg htaslovak irnt, gy alkalmaztak egyre inkbb angol telivr mneket. Nem tl valszn, hogy a rgi tpus frederiksborgi lbl tl sok fennmaradjon.
Jellemz tulajdonsgok: Noha elssorban htaslrl van sz, a frederiksborgi mindig megtartotta a j mozgst, amit „erteljesnek s lendletesnek” jellemeznek.
Krnyezet
|
Hideg ghajlat
|
Eredet
|
XVI. szzad
|
Jellege
|
Melegvr
|
Szn
|
Srga
|
Hasznosts
|
Htasl
|
Marmagassg
|
160 cm krl
|
Szrmazs
|
Dnia
|
Dnia terlete
A fajta kialakulsa:
Spanyol l:
A nagyfok elegancinak, a ltvnyos mozgsnak s az impozns megjelensnek a forrsa.
Egy kp a fajtrl:
|