|
Finn l
2008.10.22. 15:12
Kicsi a bors, de ers. :) (mr, ha a 160-as l kicsinek szmt)
Eredetileg kt finn lfajta ltezett, az igsl s az univerzlis l. Mindkettt teljestmnyrt s nem a megjelensrt tenysztettk. A kett kzl a tmegesebb igsl robosztus, ers testalkat llat volt, meglehetsen mindennapos megjelenssel, de gyors, lnk jrssal. A knnyebb test univerzlis l tbbfle hasznostsra is alkalmas volt, gy lovaglsra, knny igavonsra, s ami a legfontosabb, fogatversenyekre is. Az 1970-es vek ta nagyobb rdeklds mutatkozik a knnyebb test lovak irnt, noha mg mindig szksge van lovakra a mezgazdasgnak, de klnsen az erdgazdlkodsnak.
Tenyszts: A finn lovak valsznleg az si eurpai knny- s nehztest lovak leszrmazottai, amelyeket aztn hideg- s melegvrekkel egyarnt kereszteztek. A mnesknyvet 1907-tl vezetik, mind a nehezebb, mind pedig a knnytest fajtk szmra, s szigor teljestmnyvizsglati rendszert alaktottak ki.
Jellemz tulajdonsgok: A kiegyenslyozott vrmrsklet finn l viszonylagos kis termete ellenre nagy igsl hzerejvel rendelkezik, ami a knnyebb fajtk gyorsasgval, frgesgvel s karaktervel prosul. Hossz ideig lnek, igen kitartak s nagy leterrl tesznek tanbizonysgot. A fajta hres a j felptsrl. A lejts far – amely viszonylag hossz httal prosul – jellegzetes az getlovakra, s jl mutatja a finn melegvr tenyszts irnyvonalnak eltoldst.
|
Krnyezet
|
Tajga
|
|
Eredet
|
A jgkorszakot megelz idkbl
|
|
Jellege
|
Sodrott
|
|
Sznek
|
Mindegyik szn
|
|
Hasznosts
|
Knny igsl
|
|
Marmagassg
|
160 cm krl
|
|
Szrmazs
|
Finnorszg
|
 Finnorszg terleteA fajta kialakulsa:
Finn pni:
Az shonos kemny s kitart pnik j alapot adtak.
 Oldenburg:A jelleg llandsulst eredmnyezte, nvelte a mretet s javtotta a mozgst.
Egy kp a fajtrl:
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzsek
Friss hozzszlsok
Archvum