|
Lipicai
2008.09.27. 17:17
Majdnem teljesen magyar paci. Vglis a mink. :)
A lipicai fajta szorosan ktdik a Bcsi Spanyol Iskolhoz, melynek lovait Ausztriban, a Graz melletti Piberben nevelik. Komoly tenyszts folyik mg Magyarorszgon, Romniban, Csehorszgban s Szlovniban is, mely llamok a fajtn bell sajt tpusokat tenysztettek ki. Elszrtan, kis szmban Eurpa egyb orszgaiban s ms kontinenseken is foglalkoznak a fajtval.
Tenyszts: A lipicai sei spanyol lovak voltak, nevt a szlovniai Lipica mnesrl kapta. A mnest 1580-ban II. Habsburg Kroly alaptotta, aki 9 mnt s 24 kanct hozott az Ibriai-flszigetrl. Szndka az volt, hogy mutats, dnten szrke szn lovakkal lssa el a grazi fhercegi mnest s a bcsi csszri istllt. A Spanyol Iskola – melyet 1572-ben alaptott – nevt a spanyol lovakrl kapta. A jelenlegi lovarda plett 1735-ben fejeztk be.
Jellemz tulajdonsgok: A lipicai alkata hasonl egy hasznos, tbbcl cob tpus lhoz. Manapsg a lipicai lovat mind fogat-, mind htaslknt kifejezetten hasznljk. A Magyarorszgon tenysztett lipicai kitn fogatl, mozgsa akcis s szabad. A fajtra jellemz a hossz lettartam, szmos iskolal hszvesen is kpes bonyolult mozgsformk vgrehajtsra.
|
Krnyezet
|
Kontinentlis ghajlat
|
|
Eredet
|
XVI. szzad
|
|
Jellege
|
Melegvr
|
|
Sznek
|
Szrke, pej, fekete
|
|
Hasznosts
|
Htas- s kocsil
|
|
Marmagassg
|
155-170 cm
|
|
Szrmazs
|
Szlovnia: Lipica
|
 Szlovnia terleteA fajta kialakulsa:
 Spanyol:Hozzjrult a fajta termszetes elegancijhoz, erejhez s hatrozott termszethez.
Egy kp a fajtrl:
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzsek
Friss hozzszlsok
Archvum