|
Gotland pni
2008.09.19. 15:11
Valsznleg a svd Gotland vagy Skogruss pni a legrgebbi skandinv fajta s sokat megrztt primitv karakterbl. Ezek a lovak valamikor flvad krlmnyek kztt ltek a balti-tengeri Gotland-szigetn s svdorszgi Ljsta erdkben.
Tenyszts: A pnik Gotlandrl szrmaznak, ahol mr valsznleg a kkorszak ta ltek. gy tarjk, hogy eredetk a tarpnra vezethet vissza, de minden valsznsg szerint az utbbi vszzadban arab vr is kerlt beljk. Napjainkban szelektv tenysztsk folyik. Ma mr Svdorszgnak magra a Skandinv-flszigetre es terletein is tenysztik ket.
Jellemz tulajdonsgok: Eredetileg a Gotlandot mint sokhaszn mezgazdasgi pnit hasznltk, de modern pldnyaikat lovagoljk, s lltlag kivlan teljestenek ugr- s getversenyekben. A mozgsuk lpsben s getsben gyors s aktv, de a vgta nem igazn az jrmdjuk.
|
Krnyezet
|
Mrskelt ghajlat
|
|
Eredet
|
A jgkorszak eltti idkbl
|
|
Jellege
|
Melegvr
|
|
Sznek
|
Pejtl a fakig
|
|
Hasznosts
|
Htas- s fogatl
|
|
Marmagassg
|
125-130 cm
|
|
Szrmazs
|
Svdorszg: Gotland
|
 Svdorszg terleteA fajta kialakulsa:
 Tarpn:Primitv letert, kemnysget s kitartst adott a fajtnak.
 Arab:A finomsgot javt hatst hoz befolys jobb tette a mozgst.
Egy kp a fajtrl:
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzsek
Friss hozzszlsok
Archvum