Szardniai l
2008.09.16. 15:22
Mint szmos ms olasz fajta, a szardniai l nem rendszeres tenyszti munknak ksznheti kialakulst, br a sziget vszzadokon t nagy limportrnek szmtott. Szardnia lllomnya 1918-ban 60 000, mely negyven v mlva 24 000-re cskken.
Tenyszts: Ktsgtelen, hogy a fajtt szak-afrikai berber s arab keresztezse alapozta meg. Katolikus Ferdinnd (1452-1516) andalz lovakat hozatott. Abbasanta kzelben mnest alaptott spanyol lovakkal melyek a szardniai tenysztk szmra is elrhetk voltak. A szardniai l tenysztsre alaptottk a Padromannui, Morsei s a Monte Minervai mnest. Lassan egy jellegzetes fajta kezdett kialakulni. Amikor 1720-ban Szardnit a Savoy-hzhoz csatoltk, a ltenyszts hanyatlsnak indult. 1908-ban arab mneket importltak azrt, hogy a hres, kemny, kitart szardniai fajtt regenerljk.
Jellemz tulajdonsgok: A szardniai l kemnysgrl s leterejrl volt hres. Megjelensben a keleti lra emlkeztet, egyes egyedei kifejezetten j alkatak. A tbbsg sok kvnnivalt hagy maga utn, aminek oka a kvetkezetes tenyszti munka hinya. A j szardniai lrl azt tarjk, hogy nemes, rtelmes s jl ugrik.
Krnyezet
|
Mediterrn
|
Eredet
|
XVI. szzad
|
Jellege
|
Melegvr
|
Sznek
|
Pej, sttpej
|
Hasznosts
|
Htasl
|
Marmagassg
|
160 cm
|
Szrmazs
|
Olaszorszg: Szardnia
|
Olaszorszg terlete
A fajta kialakulsa:
Arab:
A legnagyobb hatst gyakorolta a fajtra a XX. szzadban.
Egy kp a fajtrl:

|