Shagya arab
2008.09.06. 08:10
Egy vrbeli magyar paci! :)
A XIX. szzad nagy magyar mneseinek leghresebb termke a shagya arab, melyet cltudatosan minsgi htaslnak s az sszehasonlthatatlan magyar knnylovassg alapanyagnak tenysztettk ki. A modern shagya arab ugyanolyan hasznlhat, mint sei, egyarnt kivl fogat-, s htasl. Nhny trzse alkalmas sportlnak is, belertve a djugratst.
Tenyszts: A shagya tenysztsnek kzpontja az 1789-ben alaptott Bbolnai Mnes. 1816 utn Bbolna a tiszta arab telivr, majd fokozatosan egy dnten arab vrhnyaddal rendelkez fajta kitenysztst tzte ki clul. A fajta kialakulsakor arab telivr mnekkel fedeztettek spanyol, magyar s angol telivr szrmazs kanckat. A fajta a nevt az alapt mnrl, Shagyrl kapta, mely egy fak szn, az tlagos arabnl magasabb (160 cm), a Kehil/Siglavi trzsbl szrmaz l volt. Bbolnra 1836-ban rkezett Szribl. Utdai ma is lnek Bbolnn, s Eurpa egyb mneseiben.
Jellemz tulajdonsgok: Kllemben s tulajdonsgaiban a shagya teljesen az arab lra hasonlt, de a mai modern arabokhoz kpest tmegesebb, csontosabb, a mar kifejezettebb, a lapocka dltebb, a htuls vgtagok – melyeket az egyb arab fajtknl gyakran kifogsolunk – a shagynl ltalban helyes felptsek.
Krnyezet
|
Sivatag
|
Eredet
|
XIX. szzad
|
Jellege
|
Arab
|
Sznek
|
Brmely szn
|
Hasznosts
|
Htas- s kocsil
|
Marmagassg
|
160 cm
|
Szrmazs
|
Magyarorszg: Bbolna
|
Magyarorszg terlete
A fajta kialakulsa:
Arab:
A shagya kitenysztsben az arab befolys volt dnt.
Egy kp a fajtrl:

|