Svd melegvr
2008.08.28. 12:15
A svd melegvrt eredetileg, mint kimagasl minsg, katonai htaslovat tenysztettk. Az utbbi idben a tenysztk clja inkbb az volt, hogy nemzetkzi szint sportlovakat enysszenek a lovassport hrom legnagyobb nyeregalatti szakga szmra- a djugratshoz, a djlovaglshoz s a militaryhoz.
Tenyszts: A fajta azoktl a spanyol, keleti s frz mnektl szrmazik, amelyeket mintegy 300 vvel ezeltt importltak, s gyakorlatilag azta szigor tenyszelvek szerint tenysztenek. Ezeknek a lovaknak a helyi llomnnyal val keresztezse kt nagy mnesben, Stromsholmban (alaptva 1621-ben) s Flyingeben (alaptva 1658-ban) trtnt, s gy kaptk azt a lanyagot, amelybe aztn trakehneni, hannoveri, angol telivr s arab vrt vihettek. Az llomnyt szigoran vizsgztatjk s szerte a vilgon rtkestik.
Jellemz tulajdonsgok: Egszsgesek, j testalkatak s igen kifinomultak, ami klnsen alkalmass teszi ket a djlovaglsra. Igny van rjuk a djugratsban, militaryban s a fogathajtsban is.
Krnyezet
|
Mrskelt ghajlat, mestersges tarts
|
Eredet
|
XVII. szzad
|
Jellege
|
Melegvr
|
Sznek
|
Minden szn, kivve a tarkt
|
Hasznosts
|
Htasl
|
Marmagassg
|
170 cm krl
|
Szrmazs
|
Svdorszg
|
Svdorszg terlete
Angol telivr:
Az llkpessg s kitarts, a gyorsasg s a szabadabb mozgs rdekben alkalmaztk.
Arab:
rkld egszsges alkatot, lnksget s kedvez vrmrskletet adott.
Trakehneni:
Ert, gyessget s nyugodt vrmrskletet klcsnztt a fajtnak.
Hannoveri:
Nvelte a mretet, fizikai erejt, j hozzllst s ugrkpessget rktett.
Egy kp a fajtrl:

|